Forrás: Czvitkovits Judit (4szoba.hu)

A kávé eredete

Feltételezések szerint a kávé származási helye az etióp tartomány, Kaffa, a területhez kapcsolódóan már 9. századi feljegyzésekre bukkantak.

A közszájon forgó legenda szerint egy kecskepásztor figyelt fel először arra, hogy egy bizonyos cserje termésének fogyasztása után a kecskék élénkebbek a szokásosnál, szinte alig alszanak, majd mikor megkóstolta a kávét, saját magán is felfedezte ugyanezt a hatást. (A szerk.)

A kávé a 14. században, feltehetőleg rabszolga kereskedők közvetítésével jutott el Arábiába, ahol, feltételezések szerint, legkorábban a 15. század közepén kezdték el pörkölni és fogyasztani. Az oszmán birodalom felemelkedésével vált az ital mind kedveltebbé. Az első kávézókat Perzsiában nyitották.

A kávé 1517-ben jelent meg Isztambulban, majd 1554-ben Európa legelső kávéházát is ebben a városban nyitották meg. Majd innen terjedt tovább a kávémérések és kávéházak népszerűsége az egész kontinensen.

Kávétermesztés és betakarítás

Durván hat kávéfajtát különböztetünk meg. A világon a legnagyobb, körülbelül hatvan százalékos piaci hányaddal az Arabica-kávé rendelkezik. Ez a kávéfajta különös aromája miatt kedvelt, az eszpresszó kávégépekhez is ez a kávéfajta a legmegfelelőbb. A következő fajta a Robusta-kávé, amely körülbelül harminchat százalékos piaci részesedéssel büszkélkedhet. Ez a fajta különösen a kávétermesztők körében népszerű, mivel ennek a fajtának, az Arabica-kávébabbal szemben, lényegesen rövidebb az érési ideje, illetve lényegesen jobb az ellenálló képességgel is rendelkezik. A Robusta-kávé koffeintartalma közel kétszer akkora, mint az Arabica-kávéé. Meg kell említenünk még az Exscelsa, Stenophylla és a Maragogype fajtákat, melyek a piac maradékát mondhatják magukénak. A világ legritkább és egyben legdrágább fajtája az Indonéziából származó Kopi Luwak. Ezt a kávét olyan szemekből állítják elő, melyeket a cibetmacska előzőleg már megevett, majd kiürített, különlegességét az adja, hogy ennek következtében a kávé ízbeli tulajdonságai jelentősen megváltoznak.

A kávécserjék kiegyensúlyozott klimatikus viszonyokat igényelnek. Ez azt jelenti, hogy nem fordulnak elő extrém hőmérsékleti ingadozások, a csapadék mennyisége megfelelő, illetve faggyal és erős széllel sem kell számolni. Ezeknek a kívánalmaknak megfelelve, az Arabica-kávét körülbelül 600 és 1200 méteres magasságokon termesztik. Az optimális természeti viszonyok között jönnek létre a különösen értékes, úgynevezett Hochland-kávék. A Robusta-kávét mélyebben fekvő területeken, körülbelül. 300 és 800 méteres magasságokon termesztik.

A termőterületek többségén általában évente egyszer, ritkább esetben kétszer szüretelnek. A nyers kávészemeket kézzel, vagy gépek segítségével takarítják be. Mivel azonban a kávészemek ugyanazon cserjén különböző érettségi fokot mutathatnak, magasabb lesz a termés minősége, ha a betakarítást szelektíven végzik, tehát csak a valóban értett szemeket szüretelik le.

A betakarítást követően a kávészemeket feldolgozzák, ami azt jelenti, hogy a gyümölcshústól elválasztják, tisztítják, és az igazán drága kávék esetében, nagyság és minőség szerint újra osztályozzák, végül pörkölik. Míg a világosabb színűre pörkölt szemekből készült kávé enyhén savanyú és kevésbe keserű, addig a sötétebbre pörkölt kávészemekből készült ital enyhén édeskés és keserű ízt eredményez.

A kávégazdaság

A kávé, a kőolaj után, a világ második legfontosabb kereskedelmi terméke. 2005-ben a világ legjelentősebb kávétermelő országai: Brazília, 2.179.270 tonna, Vietnam, 990.000 tonna, Indonézia, 762.006 tonna. A legjelentősebb kávéimportáló országok: az USA, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán. A német állam évenként, az úgynevezett kávé-pótadóból, közel egy milliárd Euró bevételre tesz szert.

Oldal: Egy kis kávétörténelem
GODIMENTO CAFÉ - © 2008 - 2024 - godimento.hupont.hu

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat